yíregyháza törté-
nelmének ismerői tudhatják, hogy a városunkról szóló képes-
könyvben másfél évszázadnál korosabb képek nemigen szerepelhetnek. E kötet az 1850 és 1944 közötti időszak korabeli képgyűjteménye.

zerencsés lelőhelye
a várostörténet kuta-
tóinak a kisebb-
nagyobb levelezőlapgyűjte-
mény. A Révai Lexikon tudatja, hogy a levelezőlap megvaló-
sításának eszméje külföldi eredetű: a rövid, kevésbé bizalmas mondanivaló közlését tenné lehetővé. A megvalósítás érdeme azonban a magyar és osztrák postáé 1869. október elsejétől kezdve.Igazán a fényképezés technikai

előretörése tette népszerűvé az egyik oldalukon képes lapokat, amelyeknek sokfélesége családi és közgyűjte-
ményekben is nyomon követhető. A közelmúltban ennek a kötetnek össze-
állítója, szerkesztője is ebbe a körbe zárkózott fel, immár a korszerű máso-
lási technika alkalmazásával.

gy tehát ennek a képes-
könyvnek is szinte kizá-
rólagos forrása a levelezőlap. Mivel a régi fogalmát időben valameny-
nyire korlátok közé kellett zárni: csakis 1944 előtti városi képek szerepelnek itt, ugyancsak kizárólag 1944 előtti felvételek alapján.Ebből következik az, hogy szerepelnek itt olyan városképek, épületek, amelyek ma már nem láthatóak, éppenséggel csak későbbi alakjukban kerültek lencsevégre.Így érvényesülhet a szerkesztő sétavezetői történészkedő szándéka:egy-egy részletnek más-más időbeli képét

mutatja meg egymás közelében. Így látható, érthető a város valóságos fejlődési iránya, üteme - a képek mellé írt eligazító szövegek segítségével együtt. Erre megannyi példát találhat a kötet olvasója, lapozgatója. Ez a "fejlődési" láttatás-elv elsősorban a máig is forgalmas terek és környékük vagy az egyházközségi központok bemutatásakor érvényesül igazán. Bízom abban, hogy e képeskönyv olvasói, nézegetői közelebb kerülhetnek Nyíregyháza múltjának meg- ismeréséhez és tanulságot, erőt meríthetnek mai jelenének tovább építéséhez is.

Részlet
Margócsy József
előszavából